2012. október 25., csütörtök


42. rész ~ Várnak a könyvek



Miután Demi is elment egyedül maradtunk Taraval-
- Tara nekünk nem kéne tanulnunk? Mindjárt itt a suli és még elő sem vettük a könyveket. Most a fiúk úgy sincsenek itthon nem zavarna minket senki.
- Igazad van. – felmentünk a könyvekért majd nagy undorral neki láttunk. Matekkal kezdtük amiből 2 x A/4 lap volt telis tele feladatokkal. Komolyan mondom a tanárok azt hiszik hogy minekünk nyáron más dolgunk nincs is mint hogy tanuljunk. Az első lapot még úgy ahogy meg tudtuk csinálni de a második már kifogott rajtunk. Az volt a mázlink hogy pont akkor jöttek haza a srácok. Egyből nagy hangzavar lett. Harry lehuppant Tara mellé, a másik göndörke meg mellém.
- Mit csináltok lányok? – jött oda hozzám Lou kíváncsiskodni.
- Matek házi ami mellesleg nem nagy sikerrel megy. Kéne egy kis segítség. Louis, Zayn és Niall csak lépkedte hátrafelé nehogy megkérjem őket hogy segítsenek.
- Majd én segítek. – mondta egyszerre Liam, és Harry.
- Amúgy lányok, Demi még mindig alszik?

- Nem már elment… - mondta és tovább meresztettem szemeimet a lapra.
- De hát hova ment? – aggódott Niall.
- Hát azt mondta hogy neki is koncertre meg dedikálásra kell mennie de te nem keltetted fel.
- Hú tényleg na mind egy. – meglepően jól ment a matek, talán azért mert minden jó válasz után kaptam egy csókot. Gyorsan kész is lettünk majd elmentünk kajálni valami nagyon puccos étterembe. Még várnunk kellett az asztalunkra ezért kimentünk levegőzni. Abból a levegőzésből jó pár órás dedikálás lett. Nem volt a legjobb úgy hogy és úgy döntöttem nem fogok ott ácsorogni és inkább haza megyek.
- Tara én haza megyek, nekem nincs kedvem itt ácsorogni. Éhes is vagyok szóval majd otthon kerítek valami kaját. Jössz vagy maradsz? – kérdeztem és közben fogtam egy taxit.
- Megyek. – beszálltunk a kocsiba és haza mentünk. Ettünk majd egy óra múlva meg jöttek a fiúk is.
- Lányok hol a fenében voltatok? Már mindenhol kerestünk titeket?! – aggódott Niall.
- Bocsi, de mi nem akartunk még ott ácsorogni órákig és inkább haza jöttünk. Különben is én már nagyon éhes voltam. – Liamen látszott hogy nagyon aggódott ezért oda jött és átölelt. A délután további részét kettesben töltöttük a szobánkban. Tv- t néztünk. Hamar be is esteledett szóval elmentünk fürdeni majd megint tv – t néztünk de most már össze vissza kapcsolgattuk. A Music Channelen megálltunk mert pont a hírek mentek amit én imádok.
- „Liam Payne és barátnője szakítanak? Habár ezt a hírt még senki sem mondta biztosra ma nagyon úgy tűnt hogy a sztár pár nem igen érzi együtt jól magát. Habár az ebéd jól indult de a vége nem volt a legjobb. A rajongók miatt a One Direction tagjainak kisebb dedikálást kellett tartani aminek Harry Styles és Liam Payne barátnője nem örült. Ugyan is mind a ketten elviharzottak a helyszínről. A testvér párt később a fiúk keresni kezdték majd végül otthonukban találták meg. Vajon mi lesz ebből majd meglátjuk.” – ismét egy sértő pletyka. Nem tudom hogy ezeknek miért jó hogy ha minden kis apróságból nagy dolgot csinálhatnak.
- Kezd már nagyon elegem lenni ebből az egészből mi az istenért kell bolhából elefántot csinálni?
- Nyugodj meg, ilyen az élet.
- Ilyen a sztár élet.. –javítottam ki. Majd valahogy sikerült elaludnunk de éjfélkor felébredtem mert szomjas voltam. Lement a konyhába tiszta sötétben majd kinyitottam a hűtőt onnan szűrődött egy kis fény de akkor valaki megszólalt a hátam mögül.
- Hát te? – kérdezte Harry. Én elég nagyot ugrottam és ráadásképp sikerült bevernem a fejem a szekrényajtóba ami ki volt nyitva.
- Megszomjaztam. – dörzsölgettem fájó fejemet. – És te mit csinálsz itt, neked is van mentséged vagy csak szereted az emberek ijesztgetni.
- Hát össze vesztünk Taraval… - bámulta az asztalt és a kezében lévő poharat forgatta.
- De mi történt? – kérdeztem és leültem mellé.
- Hát Tara ismét féltékeny… Csak azt nem tudom hogy kire. Azt mondta hogy én állandóan csak hazudok neki meg hogy bennem nem lehet megbízni és hogy többet nem is akar látni. Majd kiküldött a szobából de én meg akartam beszélni ezt az egészet. Kilökött és bezárta az ajtót. Szóval azóta ezen agyalok.
- Milyen egy idióta tesóm van. De szerinted mit láthatott vagy hallhatott?
- Fogalmam sincs… - kigördült egy könnycsepp.
- Figyelj most menjünk aludni de majd holnap beszélek a hülye fejével.
- Oké köszi! – felállt majd megöleltük egymást. Oda ment a kanapéhoz és elővett egy takarót meg egy párnát.
- Nem akarsz feljönni hozzánk aludni.
- Nem, de te meg menj mert Liam már biztos keres. Jó éjt.
- Jó éjt. – felmentem és láttam hogy Liam még alszik. Halkan vissza bújtam mellé és aludtunk tovább. De nem aludtunk sokat, ugyan is Liam felébresztett.
- Mi az?
- Semmi, nem akartalak felébreszteni de olyan cukin aludtál. Amúgy miért mosolyogtál ennyire?
- Hát… baromi jót álmodtam.
- Juj mondd el… Mit? Mit? Mit?
- Olyan vagy mint egy 5 éves… Na de jó elmondom. Szóval…..


1 megjegyzés: